Előző írásomban egy általános IOT megoldást mutattam be, mint lehetséges digitalizációs megoldást. Most egy már működő szenzorhálózatos rendszer által gyűjtött adathalmaz felhasználási lehetőségeit mutatom be egy intenzív állattartó telep digitális működésmodelljén keresztül.
Az alábbi rövid leírásban a fenti fogalmak mögé tekintünk be, illetve próbálok egy rövid bemutatást adni mindazoknak, akik érdeklődnek ezen fogalmak és irányzatok után vagy kíváncsiak erre a világra. Az alábbiak inkább laikusoknak és “külsősöknek” szólnak, akik érdeklődnek ezen iparágban fellelhető lehetőségek iránt, de még nem határozták el magukat egy Ipar 4.0 vagy IOT rendszer bevezetésére, az ő döntésüket kívánom segíteni az alábbi leírással.
Óriási ellentmondás, hogy miközben a hazai szakmai médiában mindenhol a digitalizációról, mesterséges intelligenciáról és a felhő technológiákról beszélnek, az egész EU-ban nálunk a legalacsonyabb az ERP rendszert használó cégek aránya: alig 17 %. Kapkodás helyett az alapokat kellene megteremteni: digitális stratégiát kell alkotni. Vállalati szempontból a legfőbb kérdést kell körül járni: hogyan lehet hasznosítani az adatvagyont, amely a cégnél elérhető vagy elérhető lenne, ha egyáltalán gyűjtenénk?
Hazánk jelenleg egyik legégetőbb problémája a munkaerőhiány, amely valószínűleg a jövőben csak súlyosbodni fog. A szakképzett munkaerő hiánya pedig még súlyosabb helyzetbe hozza a magyar vállalkozásokat. Bár az RFID technológiát külföldön évtizedek óta használják, elsősorban a közlekedésben, Magyarországon gyakorlatilag alig – még az early adopter fázis legelején járunk.
