Innoskart magazin

A magyar mezőgazdaság minden szektorában vannak olyan gyakorlati kérdések, melyek megoldásában segítség lehet az informatika tudományának K+F tevékenysége, illetve a már más ágazatokban kidolgozott és sikeresen működő technológiák, eljárások és módszertanok alkalmazása, az innováció. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyakorlatból, a termelőktől érkező problémákra kell kidolgozni informatikai megoldásokat, melyeknek könnyen alkalmazhatóaknak, költséghatékonyaknak és eredményeseknek kell lenniük. Törekedni kell arra, hogy ne csak szigetszerűen jelenjenek meg ezek a fejlesztések, hanem a fenti tulajdonságok birtokában, széleskörű alkalmazásuk történjen meg.

A hagyományos kereskedelemben az eladótéri polcok egynegyede mindig üres. Ennek oka, hogy a személyzet nem képes valós időben követni az árukészlet fogyását. Rengeteg idő telik el, amíg észreveszik a hiányt és újra töltik a készletet. A készlethiány egyrészt rombolja a vásárlói élményt, mivel bosszúságot okoz, másrészt a gyártóknak és kereskedőknek bevételkiesést is eredményez.

A koronavírus mindenkinek jelentősen megváltoztatta az életét. Ezek a változások helyenként nagyon fájóak, rengeteg kihívással, kockázattal, munkaszervezési teherrel járnak, ugyanakkor sokat segíthetnek, hogy racionalizáljuk a működésünket magánemberként, cégként, de akár társadalmi szinten is. Ilyen racionalizálási lehetőség pl. a távmunka fokozott alkalmazása, ami a probléma ránk zuhanásakor egyszerű kényszer, a vele járó összes technikai, jogi, munkaszervezési, no meg etikai vonatkozásával, másrészt egy remek lehetőség, hogy áttérjünk egy olcsóbb, környezettudatosabb, időtakarékosabb működési modellre, kihasználva a felhő alapú megoldások előnyeit.

Előző írásomban egy általános IOT megoldást mutattam be, mint lehetséges digitalizációs megoldást. Most egy már működő szenzorhálózatos rendszer által gyűjtött adathalmaz felhasználási lehetőségeit mutatom be egy intenzív állattartó telep digitális működésmodelljén keresztül.

Óriási ellentmondás, hogy miközben a hazai szakmai médiában mindenhol a digitalizációról, mesterséges intelligenciáról és a felhő technológiákról beszélnek, az egész EU-ban nálunk a legalacsonyabb az ERP rendszert használó cégek aránya: alig 17 %. Kapkodás helyett az alapokat kellene megteremteni: digitális stratégiát kell alkotni. Vállalati szempontból a legfőbb kérdést kell körül járni: hogyan lehet hasznosítani az adatvagyont, amely a cégnél elérhető vagy elérhető lenne, ha egyáltalán gyűjtenénk?

Hazánk jelenleg egyik legégetőbb problémája a munkaerőhiány, amely valószínűleg a jövőben csak súlyosbodni fog. A szakképzett munkaerő hiánya pedig még súlyosabb helyzetbe hozza a magyar vállalkozásokat. Bár az RFID technológiát külföldön évtizedek óta használják, elsősorban a közlekedésben, Magyarországon gyakorlatilag alig – még az early adopter fázis legelején járunk.