A Kormány különleges helyzetben jogosult felfüggeszteni bizonyos törvények alkalmazását, így a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedéseket hozta:

6. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

(2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

97. a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
98. b) a munkáltató a munkavállaló számára az  otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
99. c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a  szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

(4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet által nem szabályozott területeken a jelenleg hatályos jogszabályok szerinti eljárás alkalmazható. Ez gyakorlatias megközelítésből a következő jogokat és kötelezettségeket tartalmazza:

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG:

A munkáltató kérheti a munkavállalóktól, hogy előzetesen jelentsék be:

* külföldi útjukat,

* ha a környezetükben megbetegedés történt;

A munkáltató tájékoztassa a munkavállalókat, hogy amennyiben észleli, hogy beteg a munkavállaló, az alábbiak szerint köteles eljárni:

* megtagadja a foglalkoztatást,

* gondoskodik róla, hogy ne érintkezzen a többi munkavállalóval,

* felhívatja a háziorvosát, ezért minden munkavállalónak álljon  rendelkezésére az orvosa neve, telefonszáma (ha beleegyezik, célszerű esetleg előre bekérni minden munkavállalótól az adatokat, illetve felvenni a kapcsolatot az üzemorvossal. Amennyiben betegség gyanúja esetén a háziorvost nem lehet elérni, a mentőket kell hívni);

* koronavírus tüneteiről (láz, fáradtság, száraz köhögés, de lehet még izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, légszomj), továbbá a megelőzésről is érdemes tájékoztatni a munkavállalókat.

HA FOLYIK A TERMELÉS, A MUNKÁLTATÓ RENDESEN ÜZEMEL:

Ez esetben a  dolgozónak munkavégzési kötelezettsége van, de a munkáltató kötelezettsége biztosítani az egészséges munkavégzés feltételeit, tehát például:

* kézfertőtlenítőt, munkakör függvényében kesztyűt biztosítani;

* ha kockázatosnak ítéli a munkahelyen történő megjelenést, és megoldható, az otthoni munkavégzést elrendelni. Ekkor munkaidőben a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia, munkát végeznie, és köteles a munkavégzésre vonatkozó szabályokat betartani. Ez ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a normál munkavégzés, ugyanúgy munkabér jár részére.

HA A MUNKÁLTATÓ DÖNT ÚGY, HOGY BIZONYOS IDEIG NEM, VAGY CSÖKKENTETT IDŐBEN / TELJESÍTMÉNNYEL ÜZEMEL:

* a munkavállalónak állásidőre járó alapbért kell fizetni (mintha ’dolgozna’);

* az időbeosztás, munkavégzés, esetleg munkakörök átszervezése javasolt;

* ha megoldható, a munkáltató otthoni munkavégzést rendelhet el;

* a munkáltató szabadságra küldheti a munkavállalót annyi időre, ahány nappal munkáltatóként rendelkezik, amennyiben a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkavállalónak. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha a szabadság időpontjáról közösen megegyeznek a felek.

HA VIS MAJOR (elháríthatatlan külső ok, pl. járvány miatt kihirdetett zárlat) MIATT NEM LEHETSÉGES A MUNKAVÉGZÉS:

* nem jár bér a munkavállalónak, de ettől el lehet térni természetesen, a munkavállaló javára, ezért javasolt a mindenki számára optimális megoldásra törekedni.

HA A MUNKAVÁLLALÓ AZÉRT NEM MEGY DOLGOZNI, MERT ’FÉL’, de nincs megalapozott oka rá, nincs orvosi igazolása, nem beteg, ugyanakkor a munkáltató biztosítja az egészséges munkavégzés feltételeit:

* munkavállaló kiveheti a szabadságot, amennyivel ő rendelkezik, ha a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkáltató felé. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha a szabadság időpontjáról közösen megegyeznek a felek.

* MUNKAVÁLLALÓ KÉRHET MUNKAVÉGZÉS ALÓLI MENTESÍTÉST, MELY IDŐSZAKRA MEGEGYEZHETNEK A MUNKÁLTATÓVAL A DÍJAZÁS MÉRTÉKÉRŐL (EZ A DÍJ LEHET AKÁR ALACSONYABB IS, MINT A MINIMÁLBÉR);

* munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot: ha a munkáltató engedélyezi, az adott időszakot jelenteni kell a NAV felé, továbbá – ezen időszak alatt szünetel az egészségbiztosítási járulékfizetés – a munkavállalónak fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2020-ban 257 Ft/nap; 7 710 Ft/hó).

* munkajogi szempontból munkáltatói szankciót vonhat maga után,  igazolatlan távollétnek minősül, vagy – jelenleg – akár munkaviszony megszüntetésének is indoka lehet. Utóbbi, drasztikus lépés előtt  javasolt mindkét fél számára optimális megoldásra törekedni.

HA A MUNKAVÁLLALÓ JOGOSAN TAGADJA MEG A MUNKAVÉGZÉST, mert nincsenek biztosítva az egészséges munkavégzés feltételei, a munkahelyen magas a fertőzés kockázata:

* részére munkabér (állásidőre járó bér) jár, akkor is, ha nem megy be dolgozni. Ugyanakkor ez idő alatt is munkára képes állapotban rendelkezésre kell állnia.

HA A MUNKAVÁLLALÓ JÁRVÁNYÜGYI ZÁRLAT MIATT (karanténban van, ő vélhetően nem beteg, de a környezetében fertőzött valaki) NEM TUD MEGJELENNI MUNKAHELYÉN:

* a munkáltató köteles más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg  foglalkoztatni – leginkább az otthonról történő munkavégzés a járható út, ha megoldható;

* ha más munkahelyen/munkakörben nem foglalkoztatható: keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult.

HA A GYERMEKKEL KELL OTTHON LENNI, MERT NINCS ISKOLA / ÓVODA, ÉS NINCS, AKI VIGYÁZZON RÁ – de egyébként mindenki egészséges:

* munkavállaló kiveheti a szabadságot, amennyivel ő rendelkezik, ha a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkáltató felé. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha a szabadság időpontjáról közösen megegyeznek a felek;

* MUNKAVÁLLALÓ KÉRHET MUNKAVÉGZÉS ALÓLI MENTESÍTÉST, mely időszakra megegyezhetnek a munkáltatóval a díjazás mértékéről (ez a díj lehet akár alacsonyabb is, mint a minimálbér);

* munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot: ha a munkáltató engedélyezi, az adott időszakot jelenteni kell a NAV felé, továbbá – ezen időszak alatt szünetel az egészségbiztosítási járulékfizetés – a munkavállalónak fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2020-ban 257 Ft/nap; 7 710 Ft/hó).

FENTIEKET ÖSSZEGEZVE A LEHETŐSÉGEK:

* átszervezés: munkakör, munkaidő, stb.,

* otthoni munkavégzés,

* szabadság kiadása,

* fizetés nélküli szabadság: a munkavállaló kérelmére!,

* munkavégzés alóli mentesítés: ha a munkavállaló kéri a díjazás megegyezés függvénye; ha a munkáltató rendeli el, akkor állásidőre járó alapbért kell fizetni részére,

* táppénz

A tájékoztató innen letölthető:

Az Innoskart munkajogi útmutatója a koronavírus-járvány időtartamára